vajon hogy kerül az oscar-díjnak akár a közelébe is a Bridesmaids eredeti forgatókönyve?
mindenféle picsogás és érzelmi töltet nélkül, puszta empirikus tapasztalásom eredményét osztom meg most veletek, amikor is azt írom, hogy onnan tudod, hogy túl sokat sírtál, amikor már a só apró fehér gömbökben csapódik ki a szempilláidra
vagy csak feltűnően keveset ittál mostanában.
át is ugrok N-hez egy kis folyadékpótlásra, és közben megnézzük, hogy száll alá az égbolton az orosz mars-szonda
a polcról nagy reményekkel leemelt BBC Science focus magazint akkor tettem vissza a helyére, amikor belelapozván találtam egy emberi agyat, amit éppen szeleteltek.
kézzel.
egy konyhakéssel.
a tanáraim ennek láttára az indexemmel vágnák fel az erüket.
és még mindig ott tartok, hogy keresek egy széleskörű tájékoztatást nyújtó, hiteles és érdekes női magazint, de sehol sem találok. lassan úgy érzem, nekem kell betömnöm ezt a piaci rést. ehh, bonyolult dolgok ezek.
- jézusom. mit vegyek fel?
- tökmindegy
- nem, nem mindegy.
- valami csinosat
- nincsenek "csinos" dolgaim
- akkor mindegy
- nem mindegy
- miért nem mindegy?
- mert amit kigondoltam, hogy tök jó, abban már láttak
- és?
- ...és? és?! emlékezni fognak rá! és ez nem jó.
- de ők nem lányok
- mi? várj... tényleg, én voltam múltkor az egyetlen lány, ugye?
- igen
- óó, így már akkor egyszerű... várj a rókás pólómba megyek. akarod tudni, hogy miért?
- miért?
- mert azon nem látszik meg, ha lerókázzák
- jaj
- oké, ígérem ez volt az év utolsó poénja. haha. még nekem is fájt, ehh
S - oké, lemondom a mát. egy órája konkrétan elájultam, most hányingerem van, remegek, hiperventillálok és konyhakéssel kapargatják a belsőm. ilyen sem volt még. valszeg csak az idegeim mondták fel a szolgálatot, jipijáé. megyek, őrlök egy kis nospát
mai vacsoránk: egy deci kávé, két deci pezsgő, három deci tea
és amikor elszégyellem magam, hogy nem ez volt a fogadalmam ezért bemegyek a konyhába hogy vágjak az újévi húsból, akkor eltörök egy kést
értem én az utalást, de azért kezdek éhes lenni
ja, és nézzetek Sherlockot. mert awawawaw
leadtam a griddlerem megfejtését. ha nem én nyerek, megverek valakit.
"- uhh, ne legyél tanár. komolyan, a te érdekedben. kikészítenének a gyerekek"
a barátaim, amikor megemlítem, hogy lehet, hogy tanárszakosnak kéne mennem, nem kutatónak
"- nahát, biztos, hogy biológus akarsz lenni? olyan jól bánsz a gyerekekkel, ó, hogy táboroztattál is? miért nem akarsz ezzel foglalkozni?"
szervező anyuka, miután orra festett szívecskével krampuszként ugráltam egy csapat térdig érő gyerek között
pályaválasztás fail
(tévedés ne essék, a jövőmre vonatkozó világot megváltó terveim húsz perccel megszületésük után már a "hogy gondolhattam erre bármikor is komolyan" fázisba esnek át, és ott maradnak egészen a teljes enyészetig.
ennek köszönhetően a rendezvény után kifejtettem, hogy az egy dolog, hogy fél órán át elragadóan kedves tudok lenni, de gyerek legyen a talpán, aki szaloncukrot mer kérni tőlem, miután kiléptünk az ajtón. mindennek van határa, na)
ja, és megfejtettem életem első griddlerét. a tengerből fogott sünvázam óta nem voltam ilyen büszke magamra
- az gáz, ha már otthon is csak borral tudom meginni a málnaszörpöt?
ismeretlen macifröccs-függő lány a szombati gyakorlatról
a tanár által küldött üzenet : "Az analitikai kémia tárgyalását nem kezdhetjük a középiskolai anyag szintjén. Azt a felzárkóztatón kell elsajátítaniuk. Jövő évtől kezdve ez lesz."
a tanár által küldött üzenet helyes értelmezése: Magukat mind meg fogom buktatni. Boldogítsanak mást jövőre.
napi intermezzónkat hallották
két és fél fürdőruha bepakolva
egészséges mennyiségű hosszúnadrág bepakolva
rokonpukkasztásra alkalmas zipzár fülbevaló behelyezve
könyvek (A speciális és általános relativitás elmélete és A természet dialektikája) bepakolva
az utolsó nem lukas és nem elpakolt zokni felhúzva
királykék lakk feldobva
elmentem nyaralni és pálinkafát szedni. sziasztok
N - nézd, miért ilyen pici az a gém?
S - mert az egy kócsag
tagadhatatlanul a Harry Potter generáció tagja vagy, ha az első angol nyelvű bulvárlap, ami eszedbe jut, az a Daily Prophet és nem a Daily Mail vagy a Daily Mirror
bár lehet, hogy Amy varázsló. senki sem állítja az ellenkezőjét
N hív. milyen furcsa, csak pár perce tettük le azzal, hogy mára akkor hagyjuk egymást élni
- nyaaa
- iigen?
- mennyi az esélye, hogy változnak még a ponthatárok?
- hol nézed?
- felvi
- nos, mivel az egyetemekről folyamatosan futnak be az infók így gondolom egymás után töltik fel... miért? csak nem felvettek?
- de. picsába.
and so it begins
S - hm. a helyemen ülsz, szívem
D - ó, bocsánat... várj, ez az a szívem volt?
S - neeem
N - ez az a nem volt?
S - neeem
hegynek lefelé baktatunk négyen;N, Zs, G és én. ki magassarkúban, ki öltönyben. bal kezemben egy lepke szárnya. találtam. nem bírtam otthagyni. annyira törékeny.
akár az élet, nemde?
- keveset aludtam, az az igazság - tér vissza imént feltett kérdésemre G - mellettem a nő a Vackort olvasta fel a kisfiának. Akalitól Kelenföldig. és amikor befejezte, újrakezdte. a gyerek már Fürednél megunta, és inkább adta az ütemet a karfámon.
- mm
- egyébként is, olyan szürreális az a mese
- a Vackor?
- egy medve. gyerekekkel jár iskolába. egy osztályba. ilyen nincs
- ...mert ez egy mese?
- de nem, ez nem függ attól. a Vackor képtelenség. ilyen nem létezik. hogy egy medve. egy medve!
- thesztrálok. thesztrálok sem léteznek
- dehogynem. csak nem látod őket. a Budakeszi vadasparkban is van belőlük pár. ki is van írva a ketrecük elé
hegynek felfelé. Zs-vel meggyőztük a fiúkat, hogy a lépcsőn sokkal könnyebb menni. nekünk legalábbis. felfelé stáció-emlékművek kísérik az utat. kezdünk fáradni
- aaah, Jézusnak bezzeg nem lépcsőn kellett mennie.
- hanem porban
- negyven fokban
- egy kibaszott nagy kereszttel a hátán. tényleg sokkal könnyebb
- legalább a Zitának már nem kell itt felgyalogolnia... mi van?
- remélem érezted, ahogy a Zita az előbb mentálisan tarkón baszott
- jól van na. de azt el kell ismernetek, hogy ezen ő is nevetne. elég morbid humora volt
- vagy most légyként dörzsölné össze a kezeit
- vagy összeszűkült szemmel megfogná az állát
- tényleg
egy darabig némán lépdelünk a felforrósodott betonon. N rágyújt.
- azért inkább járnék már esküvőre, mint temetésre
kényszeredett mosoly a temető kapujában. úgy legyen, N.
- picsába, ezzel a kibaszott sállal úgy nézek ki, mint egy szájbakúrt BTK-s
- de legalább úgy káromkodsz, mint egy TTK-s
vizsgaidőszak nro6: vége
Kedves Isten!
Nos, bazd meg. Vagy szarjál sünt. Vagy lépj Legóba.
Vagy legalább azokat hagyd életben, akik szeretnek Téged. Téged, bazd meg, Téged. Megsúgom: nem jó propaganda, ha a híveid közül tizedelsz.
Mert kurvára nem vagy jó, meg igazságos meg könyörületes. Csak hogy tudd.
Puszi, Eszter
Ui.: ne félj, megtalálom a módját, hogy szétrúgjam azt a szakrális segged. Ha addig élek is.
ha a jelenlegi hangulatomat cselekvésbe tudnám önteni, akkor legszívesebben zokognék, sikítanék és hánynék egyszerre
mindezt persze víz alatt
vizsgaidőszak, én így szeretlek
- egyébként amikor ültünk az asztalnál és beszélgettünk a húgommal, akkor szívemnek szólítottál
- mi? nem. neem. ez teljesen lehetetlen
- pedig így volt
- nem. nem. nem. ezt nem hiszem el. ez olyan, mint hogy van egy szaunátok a pincében. nem nem. nem baszol át. ezt nem vagyok hajlandó elhinni. vagy várj... lesajnálóan használtam?
- igen
- ó akkor értem. az lehet. bocsi ^^
Nem minden az, aminek látni a fától az erdőt.